Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Társadalmi, gazdasági, politikai ismeretek 2.

2014.11.19

Magyarország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait

Magyarország célja, hogy előmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és a demokrácia értékeinek érvényesülését. A magyar külpolitika kiindulópontját az ENSZ Alapokmánya alapján az uniós partnereinkkel és NATO-szövetségeseinkkel közösen vallott értékeink képezik: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete.

A magyar külpolitika átalakulási kényszere

A belső tényezők átalakulása. A hidegháború végével jelentős változások következtek be Magyarországon. A rendszerváltás, a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felbomlása megszüntette a Moszkvától való függőséget. Az 1990-es évek elején, az Antall-kormány által meghatározott három külpolitikai célhoz később minden kormány tartotta magát.

  • Az első cél Magyarország euroatlanti integrációja volt, azaz a csatlakozás az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
  • A második, a szomszédos országokkal fenntartott jószomszédi viszony elemi biztonsági és gazdasági érdeke Magyarországnak; egyszersmind az euroatlanti integrációs cél elérésének előfeltétele is volt.
  • A harmadik prioritás a határon túl élő magyar kisebbségek támogatása, a lehető legjobb körülmények megteremtése lakóhelyükön. Ez a cél értelemszerűen szorosan kapcsolódott az euroatlanti integráció sikeréhez és a jószomszédi kapcsolatok kialakításához.

E célok csaknem másfél évtized alatt részben vagy egészben megvalósultak. Magyarország alapszerződések keretében rendezte viszonyát a szomszédos országokkal. 1999-ben Csehországgal és Lengyelországgal együtt elsőként csatlakozott a NATO-hoz, 2004. május elsejével az európai uniós tagság is realitássá vált. Tizenöt év alatt a határon túl élő magyar kisebbségi közösségek helyzete, érdekérvényesítési lehetőségei érdemben javultak

A jelenlegi magyar külpolitika legfőbb irányai

Az uniós csatlakozás után nem sokkal, 2006-ban megindult az a folyamat, amely egy új külkapcsolati stratégia létrehozását eredményezte. Ez utóbbit 2008 februárjában fogadta el a magyar kormány. Eszerint a magyar külpolitika három stratégiai főiránya:

  • versenyképes Magyarország az Európai Unióban
  • sikeres magyarság a régióban
  • felelős Magyarország a világban

Magyarország aktív jelenléte az Európai Unióban

Magyarország külpolitikai cselekvésének elsődleges kerete az Európai Unió. Politikai, gazdasági, társadalmi-kulturális kapcsolataink hagyományosan az európai térséghez, a kibővült Európai Unió tagállamaihoz fűznek minket.

Az integráció fontos eleme a schengeni csatlakozás. 2007. december 21-én, nyolc másik új tagállammal együtt, Magyarország is csatlakozott a schengeni övezethez. Természetesen kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy csatlakozásunk ne érintse hátrányosan a térség unión kívüli országait, minél kevésbé akadályozza a kapcsolattartást a határon túli magyarokkal.

Az EU bővítése. Víziónk Európa teljes újraegyesülése. Stratégiai érdekünk, hogy Európa minél több országa feleljen meg a tagság politikai és gazdasági feltételeinek, és váljék az unió teljes jogú tagjává.

A magyar elnökség. 2010 - 2011-ben Spanyolország, Belgium és Magyarország hármasa veszi át az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének feladatait. Magyarország 2011 első félévében tölti be a Tanács elnöki tisztségét, és ezzel fontos szerepet játszik majd az unió napirendjének meghatározásában, tevékenységének szervezésében.

Magyarország és közvetlen környezete - sikeres magyarság a régióban

Magyarország közvetlen szomszédaival kiegyensúlyozott politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol, amelyek révén hozzájárul az ország modernizációjához, uniós és regionális érdekeinek érvényesítéséhez, a határon túl élő magyar közösségek jólétének biztosításához.

Nemzetpolitika, kisebbségi politika

A hazánkkal határos hét országból immár négy - Ausztria, Szlovákia, Románia és Szlovénia - az európai integráció tagja, Horvátország hamarosan csatlakozik, Szerbia és Ukrajna pedig célul tűzte ki a csatlakozást. Az európai keretekben, a határok megszűnésével megvalósuló újraegyesítés egyúttal történelmi esély a nemzeti szolidaritás tartalmának megújítására.

Magyarország támogatja a régiók Európájának eszméjét, az átjárható politikai határokon átnyúló regionális együttműködési formák létrejöttét. Fontos törekvésünk, hogy a schengeni térség bővítése ne járjon „új vasfüggöny leereszkedésével", ami szolgálja az európai határokon kívüli magyar közösségek érdekeit is.

Kisebbségpolitikánk. Magyarország fontosnak tartja a kisebbségek jólétének, identitásuk, kultúrájuk fennmaradásának biztosítását, a támogatási és képviseleti rendszer, illetve pontos jogi szabályozás révén tizenhárom népcsoport - bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán - minősül Magyarországon honos nemzetiségnek

E kisebbségek a Magyar Köztársaság védelmét élvezik, joguk van saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, az anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz. Az Alkotmány biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok számára a képviseletet, helyi és országos önkormányzatok felállítását. Jogaik hatékony védelme érdekében lép fel a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is.

Két-és többoldalú kapcsolataink a térségben

Regionális együttműködési fórumok. A magyar külpolitika gazdasági, politikai és kulturális terülteken is törekszik az együttműködésre a térségben. Jelenleg Magyarország a következő fontosabb regionális együttműködési fórumoknak részese: Visegrádi Együttműködés (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), Regionális Partnerség (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia), Közép-európai Kezdeményezés (18 tagországot számlál, felölelve a teljes régiót Olaszországtól Belaruszig), Quadrilaterale (Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szlovénia). Ezen kívül részt veszünk különböző, funkcionális területeket érintő multilaterális együttműködési fórumokon, például a budapesti székhelyű Duna Bizottságban.

Nyugat-Balkán. Kezdeményező, elkötelezett támogatói vagyunk a nyugat-balkáni országokeuroatlanti integrációjának. Elsődleges biztonsági, gazdasági és nemzetpolitikai érdekünk, ezen kívül részt vállalunk a térség békefenntartó műveleteiben is. Jelenleg csaknem 700 magyar katona teljesít szolgálatot a Balkánon a NATO és az EUFOR missziói keretében, kiváltva a nemzetközi közösség elismerését.

Moldova és Ukrajna. Fontosnak tartjuk az együttműködést keleti szomszédságunkban, Ukrajnával és Moldovával. Ukrajna esetében a Nyíregyházi Kezdeményezés keretében megvalósuló képzési-támogatási programokkal igyekszünk elősegíteni az ország európai közeledését.

Oroszország Energiaellátásunk biztosítása szempontjából Oroszország kulcsfontosságú, elsődleges érdekünk tehát a kiegyensúlyozott, érdekalapú kapcsolatok fenntartása. Jelenleg dinamikusan növekvő volumenű gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokról számolhatunk be.

Felelős Magyarország a világban Magyarország számára kiemelkedő fontosságú térségek

Az Egyesült Államok kiemelt helyet foglal el Magyarország külgazdasági és diplomáciai kapcsolatainak rendszerében. Értékeink közössége és érdekeink összeegyeztethetőségén alapuló szoros kapcsolatok fűznek bennünket egymáshoz. Bátorítjuk az amerikai és kanadai vállalatok magyarországi befektetéseit, ösztönözzük a társadalmi és emberi kapcsolatok kiszélesítését, amelyben kiemelkedő szerepet játszik az Észak-Amerikában élő nagyszámú és sikeres magyarság.

Ázsiai kapcsolataink. Növekszik a magyar külkapcsolatokban, diplomáciában az ázsiai kontinens jelentősége.. Kiemelt cél a magyar vállalatok számára új piacok elérése. Politikai kapcsolataink fejlesztésére törekszünk a térség minden olyan országával, amelynek értékrendje összeegyeztethető az Európai Unió és benne Magyarország demokratikus normáival. Kínában, a 2007-ben és 2008-ban szervezett Magyar Évad keretében bemutattuk gazdasági, idegenforgalmi lehetőségeinket és kultúránkat.

Az afrikai kontinensen elsősorban az észak-afrikai térség országai tartanak számot a magyar külpolitika érdeklődésére Bővítettük turisztikai, oktatási és kulturális együttműködésünket. A magas szintű látogatások hozzájárultak a gazdasági együttműködés erősítéséhez.

A Közel-Kelet és az Öböl térsége az Európához legközelebb eső fizetőképes, hatalmas tőkebőséggel rendelkező piac ahol számottevő magyar beruházások is indultak, többek között a MOL tevékenysége révén

 

  1. Mutassa bea Magyar Köztársaság államszervezetének működését.

Magyarország államformája 1989 óta köztársaság. Az alkotmány legutóbbi átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, amelyben a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság.

A Magyar Köztársaság államszervezete

 Országgyűlés - Törvényhozó hatalom

  • Köztársasági elnök - Államfő
  • Alkotmánybíróság - alkotmány, alkotmányos jogok védelme
  • Országgyűlési biztosok -az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság, alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszásságokat vizsgálja, intézkedéseket kezdeményezhetnek, évente beszámolnak az Országgyűlésnek
  • Bíróság - jogvédelmi szervek
  • Ügyészség - igazságszolgáltatás szervei
  • Kormány - végrehajtó hatalom

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) liberális demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.

A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). Magyarországon az alkotmány alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra, amelynek során az ország népe 386 parlamenti képviselőt választ meg vegyes választási rendszerben, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról. (2009)

Név Képviselői helyek száma (2009) Elnök

Magyar Szocialista Párt (MSZP)

190 Gyurcsány Ferenc

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)

141[9] Orbán Viktor

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

23[9] Semjén Zsolt

Szabad Demokraták Szövetsége
- a Magyar Liberális Párt (SZDSZ)

20 Fodor Gábor

Magyar Demokrata Fórum (MDF)

11 Dávid Ibolya

Somogyért Egyesület

1 Gyenesei István

A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő javasolja a miniszterelnököt, és háború idején ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvények hatályba léptetésekor egyetértési joga van, vagyis azok csak aláírása után léphetnek életbe. Amennyiben úgy véli, hogy az az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen, úgy a törvényt újratárgyalásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti.

Az első megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád volt 1990 és 2000 közt. Őt Mádl Ferenc követte ezen a poszton. Sólyom László 2005-től viseli a tisztséget.

Végrehajtás

A Magyar Köztársaság Kormányának legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.

A 2008 májusa óta az MSZP stabil parlamenti többség nélkül, kisebbségben kormányoz, a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc.

Igazságszolgáltatás

Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok (a fővárosban a Fővárosi Bíróság) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják.

Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a megyei bíróság bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a megyei bíróság jár el első fokon, s ilyen esetben a megyei bíróság határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik.

Az ítélőtáblák a helyi vagy megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-től fogva az országban öt ítélőtábla működik: Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben.

Legfelsőbb Bíróság legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, s ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.

 

Európai Unió Eu tagjai:

Ausztria (1995)

Belgium (1958)

Bulgária (2007)

Ciprus (2004)

Csehország (2004)

Dánia (1973)

Egyesült Királyság (1973)

Észtország (2004)

Finnország (1995)

Franciaország (1958)

Görögország (1981)

Hollandia (1958)

Írország (1973)

Lengyelország (2004)

Lettország (2004)

Litvánia (2004)

Luxemburg (1958)

Magyarország (2004)

Málta (2004)

Németország (1958, 1990-ig csak az NSZK, az NDK nélkül)

Olaszország (1958)

Portugália (1986)

Románia (2007)

Spanyolország (1986)

Szlovákia (2004)

Szlovénia (2004)

Svédország (1995)

  Eredete és története

 

A tagok együttműködésén és egyenlőségén alapuló békés egyesítés gondolatát elsőként többek közt a pacifista Victor Hugo vetette fel 1851-ben. Az első és a második világháború katasztrófája után a részt vevő országok jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki.

Ezzel a megfontolással hozta létre végül (Nyugat-)Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok az Európai Szén- és Acélközösséget, amely az 1951 áprilisában aláírt párizsi szerződés keretében született meg, és 1952 júliusában lépett hatályba. Az első teljes vámunió eredetileg Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) néven volt ismert, amelyet a római szerződés hozott létre 1957-ben, és 1958. január 1-jén valósult meg. Neve később Európai Közösségre változott, ami jelenleg az Európai Unió első pillére. Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai együttműködéssé fejlődött.

EU jogalapja

 

Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követő szerződéséből jött létre. Az évek során ezeket jelentősen bővítették: minden újabb szerződés kiegészítette a megelőzőeket. Az első ilyen szerződés az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) párizsi szerződés volt, ami létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget eredetileg hat európai ország között. Ez a szerződés azóta hatályát vesztette, funkcióit a rá következő szerződések vették át. Az 1957-es római szerződés azonban jelenleg is hatályos, bár számos bővítésen ment keresztül, melyek közül legjelentősebb az 1992-es maastrichti szerződés, amely elsőként alkotta meg ezen a néven az Európai Uniót. A római szerződés következő kiegészítéséről a tíz új tagállam csatlakozási szerződése részeként egyeztek meg, amely 2004. május 1-jén lépett hatályba.

  Egységes piac   Belső szempontok

-          Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között (ezt a célt az Európai Gazdasági Térség kiterjesztette a négy EFTA-állam közül háromra is)

-          Közös EU-versenytörvény, amely a cégek és a tagállamok versenyellenes tevékenységét szabályozza (előbbit a trösztellenes törvény és a vállalkozások összeolvadását szabályozó törvény révén, utóbbit az államoknak nyújtott segélyek rendszere révén)

-          A schengeni egyezmény lehetővé tette a tagállamai közötti belső határellenőrzések eltörlését és a külső határok ellenőrzésének összehangolását. Ez nem vonatkozik az Egyesült Királyságra és Írországra, viszont a nem EU-tagállam Izland és Norvégia szintén részt vesz az együttműködésben.

-          A tagállamok polgárai szabadon megválaszthatják, hol éljenek és dolgozzanak az Európai Unión belül, feltéve, hogy gondoskodni tudnak magukról (ezt szintén kiterjesztették a többi EEA-tagállamra).

-          A tőke szabad áramlása a tagállamok (és a többi EEA-tagállam) között.

-          A kormányzati rendeletek, a vállalati jog és a védjegyek szabályozásának összehangolása.

-          Egységes pénznem, az euró (az Egyesült Királyságot és Dániát kivéve). Svédország, bár nincs saját kimaradási klauzulája, nem csatlakozott a II-es árfolyamrendszerhez (ERM II), s ezzel önként kizárta magát a monetáris unióból.

-          A környezetvédelmi irányelvek nagyarányú egyeztetése az Unió országaiban.

-          Közös agrár- és halászati politika.

-          A közvetett adózás, az áfa (hozzáadottérték-adó) egységes rendszere, valamint egységes vám különféle termékeken.

-          Elmaradott területek fejlesztésének támogatása (strukturális és kohéziós alapok).

-          Kutatások támogatása.

Külső szempontok

-          Egységes külső vámtarifa, egységes álláspont a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon.

-          A tagjelölt országok és más kelet-európai országok programjainak támogatása, segély számos fejlődő országnak

Együttműködés és harmonizáció egyéb területeken

-          Lehetőség arra, hogy az EU polgárai az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon bármely tagállamban szavazhassanak.

-          Együttműködés bűnügyi téren, ideértve a hírszerzésben való együttműködést (az EUROPOL és a Schengeni Információs Rendszer révén), megegyezés a bűncselekmények és a gyorsított kiadatási eljárások egységes megállapításáról.

-          Az egységes kül- és biztonságpolitika mint távlati cél, bár ez még messze van a tényleges megvalósítástól. A 2003-as iraki inváziót illető ellentétek a tagállamok között (a nyolcak levele szerint) és az akkor még tagjelölt államok között (a vilniusi levél szerint) mutatják, milyen messze van még az EU attól, hogy ez a cél valóra válhasson.

-          Az egységes biztonságpolitika mint cél, ideértve a 60 000 tagból álló, békefenntartó célú Gyorsreagálású Hadtestet, az EU-katonaságot és az EU-műholdközpontot (hírszerzési célból).

-          Egységes menekültügyi és bevándorlási politika.

-          A kutatás és a technikai fejlesztés közös támogatása a négyéves kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramok révén. A hetedik keretprogram 2007-től 2013-ig működik.

EU központjai Brüsszel

-          Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa ( Miniszterek Tanácsa)

-          Európai Parlament bizottsági ülései, és kisebb ülései (mini sessions)

-          Európai Tanács csúcsértekezletei

-          EU de facto központja

Strasbourg

-          Európai Parlament székhelye: évi 12, egyhetes plenáris ülés (plenary sessions)

-          Emberi Jogok Európai Bírósága

Luxembourg

-          Európai Bíróság és Európai Parlament titkársága

-          Európai Befektetési Bank

Frankfurt

-          Európai Központi Bank

Budapest

-          Európai Unió innovációs központja

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.